Köszöntünk a Trónok Harca Ingatlankalauz olvasói között!
Rendszeresen frissülő kiadványunkból tájékozódhatsz a legfrissebb befektetési lehetőségekről, hogy megfontolt döntést hozhass vásárlásaid előtt. A bölcs földesúr gyarapítja mindazt, amit őseitől örökölt!
Trónok Harca Ingatlankalauz #6
Vaes Dothrak
A birtok leírása: Ragyogó napsütés, zöldellő legelők, barátságos nomád harcosok fogadják a Dothraki (fű)Tenger vidékén járó utazókat. A lehetőség, hogy birtokba vegyük Vaes Dothrak legendás városát, mindenképpen különös figyelmet érdemel. Vallási és kereskedelmi központ, mozgalmas találkozóknak ad helyet, ráadásul ide biztosan nem törnek be felfegyverzett lovashordák, hogy mindent elpusztítsanak, ami csak az útjukba kerül. Ebben a tekintetben ez a hely egyedülálló egész Essoson – hiszen a többi településnél sosem lehet tudni… Egyesek szerint ez a hely az istenek áldását, mások szerint inkább pokoli átkaikat hordozza. Nem lehet tudni, mi az igazság, de ez nekünk nem is számít, hiszen mindkét lehetőség sokakat érdekel, akik pedig nálunk szállnak meg, ha birtokba vesszük a várost. A rossz hír is izgalmas hír, ugye?
A vásárlással járó előnyök: Ha itt rendezkedünk be, akkor bőséges készleteink lesznek fűszerekből, drága ruhákból, finom borokból, tulajdonképpen bármiből, amit máshonnan el tudnak rabolni. Készséges szolgák lesik minden óhajunkat, nekünk lesznek a legjobb lovaink, és elfoglalhatjuk magunkat olyan dolgokkal, mint például a csavart és az egyenes szarvú kecskék keresztezése vagy a volantisi rabnők korcsoportokra osztása. Ehetünk lóhúst minden mennyiségben (a várandós asszonyok számára igazi ínyencséget, nyers lószívet ajánlanak a helyiek). Ha szeretjük a nagy lakomákat és a részegen, üvöltözve elmesélt harci históriákat, akkor ez a mi helyünk!
A vásárlással járó hátrányok: Bár a dothrakiak ide fegyvertelenül jönnek, zabolázatlan vadságuk miatt nem mindig könnyű szót érteni velük. Csúnya szokásuk szerint minden törzsi vezető özvegyének itt jelölnek ki szállást, ami elég nagy baj. Egyfelől igen erőszakos népség lévén a khalok gyakran cserélődnek, tehát sok asszony kerül ide, miután egy fiatalabb harcos legyőzte a férjüket, másfelől ezek az asszonyok viszont borzasztóan sokáig élnek, és valamilyen érthetetlen oknál fogva tilos agyonütni őket. Akármit is teszünk, ők lesznek a szomszédaink ebben a városban. Jó jel, hogy újabban a győztes khalok feleségül veszik a legyőzött vezetők – még kellően fiatal – feleségeit, így némileg csökkenni látszik az özvegyek utánpótlása. Ez egyben arra is utal, hogy a nomádok közössége képes a fejlődésre, és tanulnak saját hibáikból.
A jelenleg itt élők véleménye: „Nem hoztam fegyvert, csak az ostorom, a fojtószíjam, a csatos bőrpajzsom, meg a múlt héten megsütött kecske csontjából kifaragott buzogányom van nálam. Meztelennek érzem itt magam” (Rukharo, nomád). „Nagyon bőkezűek a vevőim, egyetlen nap alatt megdupláztam a pénzemet a Keleti Piacon. Most azon gondolkodom, hogyan viszem ki innen…” (Gedmyn Ollir, arbori kereskedő). „Két napja vonultak el, uram. Ha van egy jó lova, és követi a füstoszlopokat, beérheti őket” (Suúb, rabszolga).
